Az észak-magyarországi régió Magyarország észak-keleti részén helyezkedik el, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét öleli föl, központja: Miskolc. (A képen: Miskolc belváros)
Szomszédos régiók: Közép-Magyarország és Észak-Alföld.
A régió területe 13 429 km2, amely az ország területének 14,4%-át teszi ki. Az ország második legnagyobb megyéje Borsod-Abaúj-Zemplén, míg a második legkisebb Nógrád megye.
Borsod-Abaúj-Zemplén a régió területének 54, Heves 27, Nógrád pedig 19%-át adja.Terület és népesség tekintetében a régió a negyedik helyen áll Magyarországon. Észak-Magyarország földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb régiója. Területén találkozik az Északi-középhegység és az Alföld.
Ásvány- és nyersanyag vagyona közül az építőanyagban való gazdagsága, valamint jelentős lignittelepei emelhető ki. A régió jelentős ökológiai potenciállal rendelkezik, természeti kincseinek tárházát a gyógyvíz-, hévíz- és ásványvízforrások bővítik. 
(A képen: Zsóry fürdő, Mezőkövesd)
Területének 13%-a országos és helyi jelentőségű védett természeti terület, az ország védett területeinek 22%-át adja. A régiót sajátos biogeográfiai, történeti és kulturális szálak fűzik a határ túloldalához.
A régió gazdaságát természeti adottságai és történelmi hagyományai miatt elsősorban a nehézipar és a bányászat határozta meg. A gazdasági szerkezetváltás után ezek az iparágak leépültek és az ipari termelés visszaesett. A külföldi tőke segítségével korszerűsített néhány nagyvállalat azonban megőrizte a régió ipari (gép- és vegyipari) karakterét. A gazdasági szerkezetet korszerűsítő külföldi tőke beáramlása azonban még nem igazán jelentős, elsősorban bérmunka jellegű, amiben meghatározó szerepet játszik a térség gazdasági centrumoktól való távolsága. Újabban azonban az épülő autópálya mentén és a Közép-Magyarországhoz legközelebb fekvő nyugati térségekben már érezhető a gazdasági fejlődés. A régióban a felsőoktatás szerepe meghatározó. Jelentős K+F-kapacitások állnak rendelkezésre. A mezőgazdaság részesedése a bruttó hozzáadott értékből az átlagnak megfelelő.
Ebben a régióban a legmagasabb az erdősültség és magas a gyepterület aránya. A termőhelyi adottságok - elsősorban a domborzati viszonyoktól függően - igen változatosak. A régió szőlő- és gyümölcstermelése jelentős. A térség idegenforgalmi vonzerejét a változatos természeti adottságok, kulturális értékek, néprajzi hagyományok, a gyógyvizek, a híres szőlő és borkultúra adják.
A régió erősségei:
- Jelentős termálvíz lehetőségek és folyók
- Viszonylag nagy arányú erdősítés
- Változatos és érdekes tájkép
- Védett természeti területek
- Erős kulturális örökség
- Gyorsan növekedő idegenforgalmi ipar
- A biogazdálkodás és a fenntartható vidékfejlesztés kezdeményezései
- Világhírű bortermő vidékek
- Fejlett ipari kultúra és hagyományok, hagyományos ipari központok
- Változatos nemzetiség
- Erős helyi kultúra és közösségi szellem
- Jó oktatási rendszer
Borsod-Abaúj-Zemplén megye bemutatása
Főbb adatok
Terület: 7.247 km2
Lakónépesség száma: 734.341 fő
Népsűrűség: 101 fő/km2
Települések száma: 357
Székhelye: Miskolc
Főbb városok: Kazincbarcika, Mezőkövesd, Ózd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Tiszaújváros
Kistérségei: Miskolci, Ózd-Putnoki, Kazincbarcikai, Szerencs-Tokaji, Mezőkövesdi, Tiszaújváros-Mezőcsáti, Edelényi, Szikszói kistérség.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország északkeleti részén helyezkedik el. Mai nevét 1950-ben kapta, Borsod, Abaúj, Torna és Zemplén megyék közigazgatási egyesítése után. A megye természetföldrajzi szempontból két nagytájhoz tartozik, az Északi-középhegységhez és az Alföldhöz. Területének kétharmadát hegy- és dombvidék alkotja: Bükk-hegység, Zempléni-hegység, Csereháti dombság, Borsodi dombság.
A megye az ipar egyik fellegvára volt. A rendszerváltás után válságba került a kohászat, a bányászat, a gépipar, sőt a korábban húzóágazatnak számító vegyipar termelése is visszaesett. A válság egyik súlyos következménye a nagyarányú munkanélküliség lett. A megye a gazdaság fejlesztésének, átalakításának problémáit önerőből nem képes megoldani, ezért a térség fejlesztését a kormány is támogatja.
Az észak-magyarországi régió fejlesztési programjához, amely már négy éve jól működik, az EU PHARE-forrásból 22 millió ECU támogatást nyújtott. Az elmúlt másfél évben a külföldi tőke, növekvő érdeklődést mutat a megyeszékhely, Miskolc iránt. A város tudatosan törekszik arra, hogy a Szlovákia, Ukrajna és Románia határain is átnyúló régió gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi központjává fejlődjön. Az ipar fejlesztésével kapcsolatban fontos szerepet szánnak az ipari parkok létesítésének.
A megyében két vállalkozási övezet található
- Zempléni,
- Ózd-Putnok-Észak-Hevesi (megyehatáron átnyúló), valamint
11 ipari park (megalakulásuk sorrendjében)
- 1997:
- Ózd-Putnok,
- Diósgyőri (Digép, Miskolc),
- Borsodchem (Kazincbarcika)
- 1998:
- Sajóbábony Vegyipari,
- Tiszaújvárosi,
- Kazincbarcikai,
- Sátoraljaújhelyi
- 1999:
- Szikszói,
- Miskolc-Alsózsolcai
- 2000:
- Encsi,
- Mezőkövesdi Ipari Park
Ezek a területek, valamint inkubátorházak segítik a vállalkozási tevékenységet, illetve az új vállalkozások beindítását a megyében. Jelenleg 80 településen minden eddiginél kedvezőbb beruházási és térségi adókedvezményeket kapnak a befektetők. Az ipari nagyvállalatok felbomlása, a mezőgazdaság privatizációja és az egyéni vállalkozói kedv felerősödése következtében a gazdálkodó szervezetek száma ugrásszerűen megnőtt. A termőterület 610 ezer ha, melynek több mint 4 tizede erdő.
Alacsony a szőlő és gyümölcs területek aránya, pedig e két ágazat történelmi hagyományokkal rendelkezik ezen a vidéken. A szőlőterületekre jellemző, hogy a 95%-uk egyéni gazdálkodó használatában van. A táj jellegének megfelelően a megye az ország egyik legnagyobb burgonyatermő vidéke, emellett jelentős mennyiségű árpa terem.
A megye kereskedelmi szerkezete a 90-es évek közepétől folyamatosan átalakulóban van. Megjelentek a multinacionális kereskedelmi vállalatok, melyek megléte a számos előny mellett bizonyos feszültségeket is hordoznak, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások működése került veszélybe.
Magyarországon idegenforgalmi szempontból kevés vonzóbb vidék található, mint ez a megye. A megye területének negyedrészét borítja erdő, Magyarország legerdősebb tája. Ezek az erdők, festői tájak vadászatra és kiránduló turizmusra egyaránt alkalmasak.
Aggtelek
Számos történelmi és kulturális műemlék mellett itt található a világörökség részévé választott Aggteleki-cseppkőbarlang, az Európában egyedülálló Miskolc-tapolcai barlangfürdő, Lillafüred a Palota Szállóval, a Hámori tóval és az ország legnagyobb vízesésével, az iskoláiról és kultúrájáról híres Sárospatak, a boráról világhírű Tokaj, a matyóhímzéséről közismert Mezőkövesd és a felsorolást még sokáig lehetne folytatni.
Sárospataki vár
Heves megye bemutatása
Főbb adatok
Terület: 3.637 km2
Lakónépesség száma: 324.096 fő
Népsűrűség: 89 fő/km2
Települések száma: 118
Székhelye: Eger
Főbb városok: Gyöngyös, Hatvan, Heves
Kistérségei: Bélapátfalvai, Egri, Füzesabonyi, Gyöngyösi, Hatvani, Hevesi, Pétervásári kistérség.
Eger, Dobó tér
Gyöngyös, Fő tér
Hatvan, Fő tér
Heves az ország kisebb megyéi közé tartozik. Az Északi-középhegység közepén, a hozzá csatlakozó alföldi peremen terül el. Felszínét fennsíkokkal tarkított hegyvidék, dombság és síkság teszi változatossá.
Itt találhatók az ország magasabb hegységei: a Mátra, hazánk legmagasabb hegycsúcsával, a Kékessel és a Bükk, a Bükki Nemzeti Park több mint egyharmadával.
Hazánk fontos, nevezetes történelmi helyszíne, hiszen az államalapító és egyházszervező Szent István király Egerben alapította az első tíz püspökség egyikét, amely 1009-ben már állott.
A gazdasági folyamatok tekintetében Heves megyében meghatározó a nehezen változtatható térszerkezet, illetve a külső tényezők hatása. A megye gazdasága évtizedeken át centrumfüggő volt (budapesti székhelyű gyárak, gyáregységek, telepek), egyoldalú piaci kapcsolatokkal, helyenként viszont jó színvonalú műszaki és szellemi feltételekkel. A keleti piacok összeomlása, az elhúzódó privatizáció, a centrumfüggőség a gazdaság és a foglalkoztatottság igen nagymérvű visszaesését eredményezte az 1990-es évek első felében.
A 90-es évek második felében az országos tendenciákkal összhangban megélénkültek a gazdasági teljesítmények, melyben meghatározó szerepet játszottak a megyébe érkezett szakmai tőkebefektetők, a mezőgazdaságban a tulajdonviszonyok rendezése, az élénkülő ipari és kommunális beruházások, az M3-as autópálya újabb szakaszának átadása után jelentős munkahelyteremtő beruházások valósultak meg Hatvan, Heves, Gyöngyös és Eger térségében.
A megyében 5 ipari park található
- Egri (1997)
- Hatvani (1998)
- Abasári (1999)
- Gyöngyösi (2000)
- Bélapátfalvai (2001) Ipari Park.
Az Ózd-Putnok-Észak-Hevesi Vállalkozói Övezetbe tartozó települések kiemelt kedvezményeket kínálnak a betelepedni kívánó vállalkozások számára. Heves megye történelmi nevezetességei, műemlékei, természeti adottságai (víznyelők, karsztforrások, kénes és szénsavas forrásvizek, gyógyvizek), történelmi borvidékei, néprajzi hagyományai jelentős idegenforgalmi vonzerőt képviselnek.
A parádi, bükkszéki, egerszalóki és egri források és fürdők a megye rendkívül gazdag termálvízkincsét hasznosítják gyógycélokra. Szilvásvárad a lipicai ló, a fogathajtás és a lovassportok hazája. A Mátra és a Bükk erdőit a vadászok is kedvelik.
Nógrád megye bemutatása
Főbb adatok
Terület: 2.544 km2
Lakónépességének száma: 217.819 fő
Népsűrűség: 86 fő/km2
Települések száma: 127
Székhelye: Salgótarján
Főbb városok: Balassagyarmat, Bátonyterenye, Pásztó, Szécsény, Rétság
Kistérségei: Salgótarjáni, Balassagyarmati, Bátonyterenyei, Pásztói, Szécsényi, Rétsági kistérség
Nógrád megye az ország északi részén, Pest, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék, illetve a Szlovák Köztársaság által határolt területen fekvő középfokú közigazgatási egység. Magyarország második legkisebb, az észak-magyarországi régió legkisebb területű és lélekszámú megyéje.
Természeti adottságai révén - a megye területén kapcsolódik egymáshoz a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra, valamint az önálló egységként kezelendő Karancs-Medves vidék - erőteljes tagoltsága miatt hegyes-dombos Nógrád megye területe.
Nógrád megye mai gazdasági fejlettségi szintje és bizonyos sajátosságokat hordozó gazdasági szerkezete az egyenlőtlen fejlődés törvényszerűsége alapján történelmileg hosszú időszak folyamán alakult ki. Az elmúlt több mint egy évtizedben, de különösképpen a rendszerváltás után radikális változásokon ment keresztül. A megye gazdasági arculatának alakulását alapvetően a természetföldrajzi adottságok és az örökölt sajátosságok határozták meg.
A kedvezőtlen termőhelyi és éghajlati adottságokkal rendelkező mezőgazdaság és a tradicionális, szénbányászatra épülő, meglehetősen egyoldalú iparszerkezet kialakulása meghatározta Nógrád megye további sorsát, fejlődési lehetőségeit. Az ipari termelés volumenének növekedése messze elmarad az országos átlagtól, 1998-ban mindössze 3%-os, 1999-ben 4,5%-os volt.
A térség fejlesztéséhez külső forrásokra is szükség van, a munkahelyek teremtését különböző forrásokból az állam is támogatja. Nógrád megyében, az iparban dolgozik a foglalkoztatottak 40%-a.
A megye életében korábban meghatározó jelentőségű bányászat, kohászat elsorvadásával mára a gépipar, az elektronika, az építőanyag-ipar és a textilipar kapott fontosabb szerepet. Néhány termék - autóbusz szélvédőüvegek, tűzhelyek, acélhuzalok, csempék - az országos termelés meghatározó részét képezi.
A megyében 1 vállalkozási övezet, a Salgótarján-Bátonyterenyei, valamint 4 ipari park,
- a Balassagyarmati (1997),
- a Salgótarjáni Városkapu (1998),
- a Rétsági és
- a Bátonyterenyei (2000) Ipari Park várja a befektetőket.
Nógrád megyében, a foglalkoztatottak 11%-a dolgozik a mezőgazdaságban. A megye termőterületének nagysága 232 ezer ha, amelynek 37%-a szántó, 15,8%-a gyep, 44,5%-a erdő, a gyümölcs-szőlő részaránya minimális.
A kedvezőtlen természetföldrajzi adottságok ellenére kedvező terméseredmények érhetők el a napraforgó, burgonya és a kenyérgabona esetében, valamint jelentős hagyományai alakultak ki a bogyós gyümölcsűek, illetve gyógynövények termesztésének is. Az állattenyésztés a megye mezőgazdasági termelési értékéből kb. 40%-al részesedik, elsősorban a szarvasmarha és a juhtenyésztés jellemző. Az idegenforgalomban az utóbbi években kedvező változások következtek be.
Egyre színvonalasabbá válik a propaganda, szaporodnak a kulturális programok, egyre több látogatót vonzanak a különböző vásárok, kulturális- és sportrendezvények. A megye idegenforgalmi adottságai olyan lehetőségeket rejtenek magukban, amelyek kihasználásra érdemesek. Ilyen többek között az, hogy több országos és helyi jelentőségű védett természeti területtel rendelkezik.
Gazdag történelmi, kulturális és építészeti értékekben, több települése kapcsolódik nagy, országos üdülő körzetekhez.
Balassagyarmat, Palóc Múzeum
Ebben a megyében található Hollókő, mely a magyarországi világörökség része.
A fenti írás az alábbi források felhasználásával készült:
Szöveg: Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség